Műsorajánló

A Muzsikás együttesben Sebestyén Mártával már a 6 éve megjelent Bartók albumon is arra törekedtünk, hogy Bartók művek hátterében lévő népzenét játsszunk, lehetőleg olyanformán, ahogy Bartók is hallhatta gyűjtőútjain. Emellett lehetőségünk nyílt arra, hogy minden évben, a Tavaszi Fesztiválon a Zeneakadémián klasszikus zenészekkel adjunk hasonló koncerteket. A Danubiával való együttműködésünk sem előzmények nélkül való , már 2003-ban a Hősök terén együtt muzsikáltunk, és most elérkezett az is, hogy itt a Zeneakadémián létrehozhattuk ezt a koncertet.

Az első félidőben a régi stílusú népdalainkban gyakran megtalálható pentatóniát, és azon belül is különös hangsúllyal a „páva-dallamot” járjuk körül.

Bartók Concerto-jának első tételével az Introduzione Andante non troppo-val indul a műsor, ahol úgy érezzük, mintha a végtelen időből jelenne meg egy pentaton hangzás, amelyből újabb dallamok bukkannak fel fuvolákon, trombitákon, és a teljes zenekar játékában, és amely tételről találóan írja Kroó György, hogy mindez a bartóki keletkezés - születés - kiemelkedés zenék egyike.

Kodály Marosszéki táncok művének méltóságteljes, áradó muzsikájú bevezetése következik ezután. A nyitó dallam régi kódexből került elő hozzátartozó szövegekkel, majd később népzenei gyűjtő-utakon bukkant fel élénkebb ritmusú változata, amelyet itt is hallhatunk a mű többi dallamával együtt.

Kodály Felszállott a páva című műve egyetlen hatalmas variációsorozat a pentaton „páva dallam”-ra. A műsorban a kezdő és a zárótétel fenséges nagyzenekari előadása fogja keretbe a lassú és gyorsabb hazai és a távoli cseremisz népzenei változatokat.

Mezőségi táncdallamok után Bartók Magyar parasztdalok című műve zárja a félidőt, ahol is ugyancsak a „páva család” újabb dallamai kerülnek elő lírai és kanásztánc változatban. Ez utóbbi énekelt és nagyzenekari „dudautánzásban”.

A hangverseny második részében Dohnányi Rurália Hungarica művének sok népzenei utalást tartalmazó lendületes második tétele után gyimesi táncdallamok következnek: az aszimetrikus lassú magyaros, és a páros ritmusú kettős, amelyek ütőgardonos kíséret ritmusa után Bartók Tánc-szvitje ötödik tételének indító osztinátója ismerősnek tűnik.

A Szép fejér pakulár különös szépségű, különös jelentésű ballada Moldvából. A Gergely-tánc vidám táncnóta, ugyancsak Moldvából.

Bartók Román népi táncok című műve zárja a műsort. Itt a Bartók mű szimfonikus változata és a népzene egymás mellett hangzik fel, míg az utolsó tételben a kétféle előadásmód egymást erősítve összekapcsolódik.

Sipos Mihály (Muzsikás)