ÚJ LEMEZ

Muzsikás és Sebestyén Márta
A ZENEAKADÉMIÁN
közreműködik:
Pro Musica Leánykar
vezető: Szabó Dénes

MU-005 szerzői kiadás





1. Csárdás és szökő Csávásról
2. Marosszéki táncdallamok
3. A kállai kettős
4. Kodály Zoltán: Hegyi éjszakák.
5. Kyrie Moldvából
6. Szól a kakas már
7. Kodály Zoltán: Zöld erdőben
8. Pe loc
9. Invirtita
10. A Bakonyba’ lakom
11. Bartók Béla: Senkim a világon
12. Édes Gergelem
13. Szép fejér pakulár
14. Mezőségi táncrend
15. Ének szent Istvánhoz
16. Kodály Zoltán: Ének szent István királyhoz

Többen közülünk Kodály méltán világhíres módszerével kezdtük a zenetanulást. Azóta is életünk meghatározó része a muzsika. Van egy álmunk: átadni azt, amit nekünk a népzene, valamint Kodály és Bartók zenéje jelent. Ezért 1999-től kezdve minden évben adtunk egy-egy koncertet a Zeneakadémián az életművek népzenéhez való kapcsolódásának mindig más és más oldalát bemutatva.


A koncertekről hangfelvételek készültek, ebből válogattuk a lemez anyagát, így óhatatlanul sok, számunkra kedves darab maradt ki. Végül is a középpontba a Pro Musica Leánykórussal 2003-ban tartott hangversenyünk került. Ez az összeállítás a Zeneakadémián nem ebben a formában hangzott el, mégis reméljük, hogy visszaadja a koncert hangulatát, többek között azokat a pillanatokat, amikor Bartók vagy Kodály műve szervesen kapcsolódik népdalhoz, népénekhez, hangszeres népzenéhez. Ilyen az album erőteljes, ritmikus népzenei indítását követően felhangzó Kodály kórusmű, az ezt követői moldvai népének, zsidó keserves majd egy másikKodály mű.


Az album legtöbb darabja egy adott Bartók, vagy Kodály mű, vagy tétel népzenei anyagát mutatja be: Marosszéki táncdallamok, A kállai kettős dallamai, Ének Szent István királyhoz, Pe loc, Invirtita. Máshol hangulatában kötődik a népi dallam és műzene egymáshoz: a Kyrie moldvai népének és A hegyi éjszakák, vagy az egy szál hegedűn eljátszott rubato dallam és az őt követő kórusmű. Végül megjelennek autentikus népzenei folyamatok is: Csárdás és szökő Csávásról, Édes Gergelem Moldvából vagy a Mezőségi táncrend. Külön is felhívjuk a figyelmet az archaikus moldvai Szép fejér pakulár balladájára.


Muzsikás együttes, 2003. december





A nyíregyházi Pro Musica leánykar 1986-ban alakult meg. Karnagya Szabó Dénes (Liszt és Kossuth díjas) a gregoriántól a kortárs zenéig terjedő repertoárt alakított ki. A kórus kiemelkedő színvonalú előadásait többek között az alábbi díjakkal ismerték el: Európa Díj (1996), Dél-Koreai világversenyen, a Kórus Olimpián elnyert két olimpiai bajnoki cím és a három aranyérem (2002), és az Ezüst Rózsa Serleg vándordíj (2003) London.





Sipos Mihály: hegedű 1, 2, 3, 6, 9, 10, 12, 13, 14

Porteleki László: hegedű 1, 2, 3, 6, 13, 14; koboz 12

Éri Péter: kontra 1, 2, 3, 6, 9, 14; kaval 8; furulya 12, 13

Hamar Dániel: nagybőgő 1, 2, 3, 6, 9, 12, 14


Sebestyén Márta: ének2, 3, 5, 6, 12, 13, 14, 15

Toni Árpád: cimbalom 2, 3

PRO Musica leánykar 4, 7, 11, 16

Farkas Zoltán: tánc 8; dob 12; gardon 2

Tóth Ildikó: tánc 8

Éri Márton: kontra 14



Hamar Dániel

Muzsikás koncertek klasszikus környezetben

Új lemez: Koncert a Zeneakadémián


A közelmúltban új lemezzel jelent meg a Muzsikás együttes. A lemez az elmúlt évek Zeneakadémiai koncertjeiből készült válogatás. de egyúttal felidézése azon koncerteknek is, melyek olyan helyen hangzottak el, ahol azt megelőzően még nem szólalt meg magyar népzene. Érdemesnek tartjuk ezért röviden összefoglalni az eseményeket, hiszen ez azt jelzi, a komolyzenei világ is egyre jobban elfogadja a magyar népzenét mint más zenékkel egyenrangú koncertműfajt.

Magyarországon 1998. karácsonyán, Európában 1999. tavaszán, Amerikában és Japánban 1999. őszén jelent meg a Bartók Album cím lemezünk. A lemez Bartók Béla és a népzene kapcsolatát kívánta bemutatni úgy, ahogyan azt a népzenével több, mint két évtizede foglalkozó, városi népzenészek látjuk. Bartók és Kodály szinte összes zenéjében érezzük a népzene hatását. Nem csupán ott, ahol egy-egy népzenei motívum megjelenik, hanem a legelvontabb művekben is. Benne van a harmóniákban, a ritmusokban, ott van a zeneművek szellemiségében.

A magyar népzene rendkívül gazdag, a lelkünk legapróbb rezdülései leírhatók vele. Tapasztalataink szerint nem csak ránk, magyarokra, hanem minden emberre hatással van. Ezért ahol megszólalhat zene, ott megszólalhat a magyar népzene is.

A Bartók Album koncert-változatával sok helyen szerepeltünk. Ha lehetőség adódott, meghívtuk ezekre a koncertekre az albumon is szereplő Alexander Balanescu hegedűművészt aki Sipos Mihállyal együtt játszotta Bartók hegedűduóit, A népzene mellett megszólalt néhány Bartók készítette fonográf felvétel, sőt, kortárs zene Balanescu helyszíni rögtönzéseiben. Zenéltük közösen a New York-i Symphony Space zenei színházban, a párizsi Theatre de la Ville-ben, Londonban a Royal Festival Hall-ban Amsterdamban a Concertgebouw, Rómában a Santa Cecilia nagytermében és még számtalan más koncertteremben és zenei fesztiválon. Mégis megtiszteltetésnek éreztük, amikor a budapesti Zeneakadémia nagytermében, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutathattuk be ezt a koncertet 1999-ben. Ezen az albumon is szerepel felvétel erről az emlékezetes estéről.

A következő évben Roel Dieltiens belgiumi flamand csellistával tartott közös koncertjeinken Kodály volt a középpontban híres Cselló szóló szonátá-jával. A tételek közt népzenét játszottunk, hangulatában kötődve a megelőző és a rákövetkező Kodály tétel hangulatához. A zenekakadámia esten túl ez a koncert is számos, fóleg komolyzenei közönséget vonző helyre eljutott (Brüsszeli Zeneakadémia nagyterme és a Perigo Noire-i Zenei Fesztivál.).

Nagy élményt jelentett számunkra a Jandó Jenő zongoraművésszel tartott zeneakadémiai hangversenyünk 2001-ben. Az est emlékezetes pillanata volt három zenemű egymáshoz kapcsolása. Bartók: Az éjszaka zenéje után a zongoradarabra válaszként egy gyimesi halottkísérő majd táncdallam következett. A végén megszólalt az Allegro Barbaro bőgő és gardonkísérettel.

Zenéltünk Amerikába az Aspen-i Zenei Fesztivál-on ahol a Takács Vonósnégyes, szinte házigazda, a koncerteken kívül hangszeres mesterkurzusokat is vezetnek. Az önálló koncertünk mellett közös koncertünk is volt velük, majd a következő évban együtt turnéztunk Amerikában. Lehetőséget kaptunk arra, hogy fellépjünk a Carnegie Hall-ban is, amelyik ma talán a világ legnagyobb jelentőségű koncert-terme.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál soron következő koncertjét 2002-ben a Keller Vonósnégyessel együtt tartottuk. Bartók 5. Vonósnégyes-ét játszották. A művet népzene vezette be, a tételek közt is népzene, népdal szólalt meg. Utána mezőségi táncrendet játszottunk, ami ezen az albumon is szerepel.

Legutóbb, 2003 tavaszán a nyíregyházi Pro Musica Leánykórus volt a vendégünk Szabó Dénes vezetésével. Az ötven lány az első húsz perc Muzsikás-zenélést követően jött a színpadra, de nem a szokásos zenészbejáraton, hanem a nézőtér különböző pontjairól indulva. Közben énekeltek: Őszi szél fúj a hegyekről. A közönség egyszeriben benne volt a zenében, Minden irányból gyönyörű leányhangok szóltak. A népzene és a kórusművek egymást világították meg, egymást értelmezték, erősítették, különleges zenei élmény jött létre.

Ekkor döntöttünk úgy, hogy közre bocsátjuk ezt az albumot. Reméljük sikerült annak az élménynek felidézése, amit mi zenészek és a közönség együtt átéltünk a Zeneakadémián.